Mit búsulsz kenyeres midőn semmid sincsen

Jó az Isten jót ád légy remínségben

Fölnyílik az idő majd az gyönge fűre

Hova szemünk lát elbujdosunk ketten

Ez Föld idegen valahol járok

Csak kegyelmet hejába várok

Ember kegyetlensége énvélem határos

Ez föld idegen valahol járok

Gondunk sem lesz majd csak mint a madárnak

Melyet szabad szél repít a világnak

Erdők alatt fák avarja vetett ágy

Csengő bongó patak tiszta vizet ád

Vajon hol lészen megmaradásom

Hegyek völgyek között az bujdosásom

Vajon hol lészen éjjeli lefekvésem

Vad gyomrában lészen az temetésem

Mondd mért búsulsz pajtás

Hej mikor már fedeled sincsen

Meleget ád az ég még

Kenyeret ád az isten

Mondd mért búsulsz pajtás

Hej mikor már fedeled sincsen

Meleget ád az ég még

Kenyeret ád az isten

Mondd mért búsulsz pajtás

Hej mikor már fedeled sincsen

Meleget ád az ég még

Kenyeret ád az isten

Mondd mért búsulsz pajtás

Hej mikor már fedeled sincsen

Meleget ád az ég még

Kenyeret ád az isten